Vége van az október 23-i "hosszú hétvégének", és már csak alig két hónap van hátra karácsonyig és az új év kezdetéig. Ilyenkor már sokan számolgatnak, hogy hány szabadnapjuk maradt, illetve többekben felmerül a kérdés, hogy van-e mód arra, hogy megmaradt szabadnapjaikat átvigyék a következő évre.

Főszabályként a tárgyévi szabadságot abban a naptári évben kell kiadni és kivenni, amelyben erre a jogosultságot a munkavállaló megszerezte - a Munka törvénykönyve ezt úgy fogalmazza meg, hogy az "esedékesség évében" kell kiadni a szabadságot.

Kivétel a főszabály alól például az, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, ugyanis ekkor a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a szabadságot. Kivételt képez az az eset is, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni a szabadságot, ekkor az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni a szabadságot. Kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a munkáltató.

Fontos tudni, hogy az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

A szabadságnak több típusa van, így például beszélhetünk alapszabadságról és pótszabadságról, azon belül például életkor szerinti pótszabadság is létezik. Azért jelentős a megkülönböztetés, mert a munka törvénykönyve alapján a felek az adott naptári évre vonatkozóan írásbeli megállapodás alapján az életkor szerint járó pótszabadságot a következő évre átvihetik.

És hogy előre számolhassunk: a 2016. évben két darab négy napos hosszú hétvégénk lesz, 2016. március 14-e pihenőnap lesz, helyette 2016. március 5-én kell dolgoznunk, valamint 2016. október 31. napját is megkapjuk pihenőnapként, helyette 2016. október 15. szombat lesz munkanap.